Így segítek…

Amikor megszületett a Fiam, elhatároztam, hogy az vele otthon töltött idő alatt is képezni fogom magam. Azokban az időkben egészen más volt a motivációm a tanulásra, mint ma…Akkor azért tanultam, hogy a munkaerőpiacra visszatérve az akkori munkaadóm elégedett legyen velem. Bizonyítani akartam, hogy lám én jó munkaerő vagyok, hiszem folyamatosan képződöm. – Ma a tanulásTovább olvasom „Így segítek…”

Olyan világban szeretnék élni…

Olyan világban szeretnék élni, ahol az empátia alapértelmezett, nem valamiféle kiváltság. Olyan világban szeretnék élni, ahol a társadalom számára láthatóvá válik az érzékeny emberek, gyerekek értékessége és senki nem fáradozna többé a fényük elhalványításán. Olyan világban szeretnék élni, ahol ki lehet lógni rosszallás és megkérdőjelezés nélkül a sorból, hovatovább nincs is sor. Kör van. ÉsTovább olvasom „Olyan világban szeretnék élni…”

Akkor kell menni, amikor jól esik…

Akkor kell menni, amikor jól esik…Ez a kép 2020.agusztus 15-én készült a Pilisben. Most is a fülemben az a finom kopogás, ahogy az esőcseppek a fejünk fölött a levelekhez értek. Ernyőt tartottak a fák nekünk, míg felértünk a Szentkúthoz. Mire tető alá értünk, az eső is jócskán megeredt. Csak pihentünk csendben, visszanéztünk az évünkre. AzTovább olvasom „Akkor kell menni, amikor jól esik…”