A coachingfolyamat annak az intenzív emberi találkozásnak fenntartott hely, ahol két ember szövetséget köt arra, hogy együtt haladnak a tanulás egy speciális ösvényén. Problémákat oldanak meg, döntéseket készítenek elő, és rendíthetetlenül szembenéznek azokkal az árnyakkal, amelyek mindeközben megjelennek. A coach feladata nagyon egyszerű: fel kell ébresztenie a harcost (a vezetőben), és meg kell őt erősítenie abban a hitében és elhatározásában, hogy minden helyzetben totális felelősséggel és egyben szabadsággal rendelkezik. Ilyen egyszerű.” (Sárvári György)
Képesítéseim, képzések, melyeken részt vettem
Nem csak könyvmoly vagyok, de tanulni is nagyon szeretek. A tanulás számomra öröm, és a világ (om) megismerésének egyik eszköze. Nem is én lennék, ha a következő 2 évre nem lenne megtervezve az (ön)képzési naptáram :).
Bemutatkozó
Üdvözöllek, Szórád Annamária vagyok. Segítő, képződő meseterapeuta. Támasz, aki megtart amikor megszülöd Önmagad. Szociálpedagógus – coachként érzékeny lelkű nőket, anyákat, családokat kísérek az élet, illetve a szülői lét küszöbállapotaiban és hullámzásában tapasztalható nehézségek megoldásában, hogy egyénként és családként egyaránt megtalálják belső erejüket és kiteljesedett életet éljenek. Az Életfa Családműhelyt kisbabás anyaként álmodtam meg. Szerettem volnaTovább olvasom „Bemutatkozó”
Az angyalbárányok – Magyar népmese
Egyszer volt egy szegény özvegy asszony, annak volt három legény fia. De hogy szegények voltak, egynek mindig el kellett menni szolgálni. Legelőbb is elment a nagyobbik fiú, s amint megy, mendegél, előtalál egy öreg embert. Ez megszólítja: Mi járatban vagy, édes fiam? Azt feleli a fiú: Én, édesapám, szolgálatot keresek. Én pedig éppen szolgát –Tovább olvasom „Az angyalbárányok – Magyar népmese”
Az Élet hatalma – afrikai népmese
Mára egy afrikai népmesét hoztam Nektek.
A kegyelem állapotáról, empátiáról, gyógyulásról, emlékezésről, egymás segítéséről.
Varázsmagok
A kertem az egyik legnagyobb tanítóm. Szelíd, igazságos. Nem ítélkezik. Türelemre tanít, és arra, hogy mindennek rendelt ideje van. Feltölt, Teret ad, gyönyörködtet. Megdolgoztat, ösztönöz, és emlékeztet nap, mint nap, milyen csodálatos a Természet. Otthon vagyok Benne.
Tudd, hogy Neked is vannak Varázsmagjaid. Talán amiről nem is gondolnád, pont az a Benned rejtező magocska – jó szó, figyelem, megértés, vagy akár csak az általad csendben tartott biztonságos Tér – az, ami gazdagít másokat.
Ápold, neveld, növeszt őket!
Mese a törött vízhordó edényről – kínai tanmese
Kínában egy vízhordónak volt két nagy cserépedénye. Annak a rúdnak egy-egy végén lógtak, amit a nyakán-vállán hordott a pataktól a házáig.Az egyik edényen volt egy repedés, míg a másik tökéletes volt, és így mindig egy teljes adag vizet szállított.A pataktól a házig tartó hosszú út végén a megrepedt edény többnyire már csak félig volt vízzel.KétTovább olvasom „Mese a törött vízhordó edényről – kínai tanmese”
Lotilkó szárnyai – tunguz népmese
Élt egyszer egy repülõ ember, úgy hívták, hogy Lotilko. Két szárnya volt, amelyekkel gyakran magasan az erdõ fölött repült, felszállt egészen a fellegekig, sokszor még magasabbra is, és nemegyszer megtörtént, hogy túl messzire repült otthonától.Történt egyszer, hogy megint csak messzire szállt, és közben ráesteledett. Itt kell töltenem az éjszakát valahol. Majd csak reggel szállok hazaTovább olvasom „Lotilkó szárnyai – tunguz népmese”
Az ember lelke – mongol népmese
Emlékeztek? Amikor az istenek megteremtették az embert, egy ideig gyönyörködtek benne. Mert szép volt az ember!Volt keze, lába, teste és feje, a fején szem, száj, orr és fül, ám hiába volt mindez, az istenek mégis elégedetlenek voltak vele. Ebből az emberből hiányzik valami! – mondták. Megnézték jobbról, megnézték balról, előlről, hátulról, s végül rájöttek, mitTovább olvasom „Az ember lelke – mongol népmese”